Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 18 találat lapozás: 1-18

Névmutató: Pesek Attila

2002. augusztus 16.

Több mint egy éve dolgoznak Máramarosszigeten az épület felújításán, amely ősztől a Leőwey Klára magyar iskolának ad otthont. A külső tatarozást a város vállalta, a belső munkálatok elvégzése azonban a Leőwey Klára Egyletre hárul. Az Egylet a Medgyessy-kormánytól is vár támogatást, de a sok ígéretnek nincs látszata. Az iskola beindítása veszélybe került, ugyanis a tanintézmény akkreditálását megvonhatják, ha tanévkezdésig nem biztosítanak optimális körülményeket az oktatásra. Pesek Zoltán, az egylet elnöke hangsúlyozta: szükségük van minden pénzre, amit ígértek. Nemrég a Határon Túli Magyarok Hivatalától is járt küldöttség Máramarosszigeten, ígéretet tettek, hogy sürgetni fogják a kormányt a pénz kiutalására. A Máramaros megyei tanács ígért többszáz millió lejt ígértek, de még semmi nem érkezett. Iskolás gyerekek is jönnek az iskolába takarítani. /Pesek Attila: Hitegették a szigeti magyarokat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./

2002. november 11.

Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte nov. 9-én a máramarosszigeti Hollósy Simon Művelődési Egylet. "Célunk, hogy a környékbeli településeken olyan kezdeményezéseket indítsunk, melyek a magyar hagyományt felelevenítik, és továbbviszik a következő generációk számára" - jelentette ki Zahoránszki Ibolya, az egylet elnöke. A Hollósy Simon vegyes kar fellépése után Sillye Jenő Szállj, dalom! című egyházi ifjúsági éneke hangzott el. /Pesek Attila: Ünnepelt a Hollósy-egylet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

2002. december 27.

A magyar, ukrán és zsidó kisebbséget sértő cikke miatt az érintett három közösség máramarosszigeti szervezetei perelni készülnek a Ziarul de Sighet főszerkesztőjét. Vasile Tivadar főszerkesztő több ízben valótlan, a kisebbségekre nézve sértő dolgokat közölt. "Sokan elfelejtik, hogy 12 év alatt - amióta demokrácia van az országban - két kisebbségi iskola nyílt meg, miközben a többségért, vagyis a románság számára semmit sem tettek" - írja Tivadar. A cikk címe egyébként Mit akartok még? Nem szégyellitek magatokat? "Míg a városháza közpénzekből biztosítja a kisebbségi tanintézmények gondtalan működését, a szigetiek víz és fűtés nélkül maradtak." A főszerkesztő a magyarokat támadta: "Egy magyar nyelvű adásban, mely Máramarosszigetről szólt, elhallgatták, hogy a város 5 milliárd lejt áldozott a magyar iskola korszerűsítésére. Hangsúlyozták ellenben, hogy Tőkés László református püspök 25 millió lejt adományozott, míg Markó Béla RMDSZ-elnök 10 iskolatáblát hozott magával" - folytatja a cikk írója. Pesek Zoltán, a magyar iskola munkálatai pénzügyeinek adminisztrálására alapított Leövey Klára Egylet elnöke, az állítja, az állam csupán egymilliárdot fektetett be a tanintézménybe. "Ugyanakkor a költségvetés-kiegészítésből 150 millió lej készpénzt szavazott meg számunkra a helyi tanács" - tette hozzá az elnök. "Nagyon felháborító, amit Tivadar írt - mondta a Krónikának a történelmi Máramaros RMDSZ-szervezet elnöke, Gerstmayer József. - Nincs kizárva, hogy törvényszékhez fordulunk" - jelentette ki Gerstmayer. Zahoránszki Mihály alpolgármester az önkormányzatot érintő támadásokat sérelmezte. "Nem tudom, miből gondolja, hogy ötmilliárdot kapott az államtól vagy az önkormányzattól a Leövey Gimnázium. Levelet fogalmazunk meg az RMDSZ-es önkormányzati képviselőkkel együtt, melyben hibaigazítást kérünk a szerzőtől, ugyanakkor felkérjük, kérjen bocsánatot a szigeti magyarságtól. Ha ez nem történik meg, bepereljük Tivadart" - jelentette ki Zahoránszki. A cikk szerzője értetlenségét fejezte a történtek miatt. "Én magam is magyar származású vagyok. Nem értem, mi a bajuk a vezetőknek. A Máramaros Megyei Tanfelügyelőségtől tudom, hogy ötmilliárd lejt fektetett bele az iskolába - mondta Vasile Tivadar. - Én a valóságot vázoltam, ami természetes, hogy nem tetszik a kisebbségek képviselőinek" - mondta a főszerkesztő. /Pesek Attila: Fellázadtak a helyi kisebbségek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./

2003. február 11.

Többnyire zenés előadásokra, kabarékra szakosodott a Lendvay Márton nagybányai amatőr színjátszó csoport - mutatott rá Simori Sándor, a csoport vezetője. A Lendvay Márton Színjátszó Kör kéthavonta tart pódiumműsort. Több mint kétszáz éves múltra tekint vissza az 1796-ban indult nagybányai színjátszás. - Az 50-es évek elején két színjátszó csoport is létezett Nagybányán: a Tanügyi Dolgozók Szakszervezetének színjátszó csoportja Kiss Kornél vezetésével, illetve a Kisipari Szövetkezet Szakszervezetének magyar színjátszó csoportja, melyet néhai Pap József, vezetett - számolt be az 1990 óta minden évben újraválasztott társulatvezető. Simori Sándort 2000-ben az EMKE Méhes Béla-díjjal tüntetett ki. A Lendvay Márton Színjátszó Kört és Alapítványt 1993-ban alakípották. - Az alapítványnak köszönhetően 2001-től megengedhettük magunknak, hogy szakképzett színészek bevonásával színjátszó táborokat rendezzünk - mondta Simori. A felnőttcsoport mellett két éve működik a Cimbora báb- és gyermekszínjátszó csoport Méhes Éva nyugdíjas tanárnő vezetésével, mely háromhavonta tart előadásokat. /Pesek Attila: Kéthavonta pódiumműsort tartanak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

2003. február 18.

A máramarosszigeti római katolikus egyházközség kész tárgyalni arról, hogy lemond az egykor a tulajdonában levő múzeumkertről, ha ott a Leövey Klára Gimnáziumnak épül tornaterem - nyilatkozta Schönberger Jenő plébános. /Pesek Attila: Tornaterem épül a Leöveynek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

2003. március 20.

Véget ért a máramarosszigeti református egyház és a helyi önkormányzat között november óta tartó pereskedés első szakasza. A bíróság ítélete szerint a református egyház által visszaigényelt telek nem az egyházé, így a helyhatóság jogosan járt el, amikor a Lukoilnak koncesszionálta a területet. Dobai Attila, a református egyház ügyvédje közölte, hogy fellebbeznek. Előzőleg a tárgyaláson a szaktárca kijelentette, nekik semmi közük az ügyhöz, ugyanis a gimnázium a máramarosszigeti önkormányzat tulajdonában levő területen működik, a gimnázium pedig csak bérli az iskola épületét. Az iskolaépület mögött levő telek megvásárlására időközben jelentkezett a Lukoil orosz olajvállalkozás, amely ötvenezer dollárt ajánlott fel a helyi önkormányzatnak. "Azóta sem jelentkeztek, bizonyára tudják, hogy bírósági tárgyalások folynak a telek egykori és jelenlegi tulajdonosai között" - mondta tegnap a Krónikának Zahoránszky Mihály alpolgármester. /Pesek Attila: Jöhet a Lukoil? Pert vesztett a református egyház. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

2003. március 22.

Nem pályázhat a Történelmi Máramaros terület RMDSZ-elnöki tisztségére Gerstmayer József, a szervezet jelenlegi elnöke, mert a választási bizottság - többek között arra hivatkozva, hogy tizenhárom hónapja nem fizette ki a tagdíjat - elutasította jelölését. A választási bizottság szerint hamis támogató aláírásokat is tartalmazó jelentkezési borítékkal jelöltette magát a Történelmi Máramaros terület RMDSZ-elnöki tisztségébe. Gerstmayer József a Krónikának azt nyilatkozta, a tagságdíjat már a jelölése beadását követő napon visszamenőleg kifizette. Közölte, hogy a támogatólistán nincs hamis aláírás. /Pesek Attila: Elutasították Gerstmayer jelölését. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

2003. november 26.

Fellebbezést nyújtott be az RMDSZ Területi Szabályzat-felügyelő Bizottsághoz Kósa Árpád, aki a hónap eleji máramarosszigeti RMDSZ-tisztújítás eredménye és lezajlása ellen tiltakozik. A november elején másodszorra kiírt választásokon Kósa Árpád - bár előzőleg jelöltette magát - nem jelent meg, és Béres Istvánt választották a helyi szervezet élére. Kósa szerint törvénytelenül zajlott a választás, mivel ezt magánlevél, és nem törvényes határozat alapján írták ki. Kósa hozzátette, a másik ok, amiért fellebbezett, a szavazók alacsony létszáma. "A májusi tisztújításon Gerstmayer József, az akkori területi RMDSZ-elnök kijelentette, legkevesebb 120 választó szükséges. Ezzel szemben novemberben csupán hetvenheten vettek részt a választásokon" - mondta Kósa. A máramarosi RMDSZ május elején megtartotta első helyi tisztújítását, melynek eredményeként Kósa Árpádot választották meg a helyi szervezet élére, mivel Béres Istvánt az RMDSZ Máramaros megyei parlamenti képviselője, Böndi Gyöngyike kizárta a jelöltek listájáról. A képviselő az összeférhetetlenségi törvényre hivatkozott, Béres ugyanis vezető tisztséget töltött be a helyi erdőigazgatóságnál. Akkor Béres fellebbezett a tisztújítás eredményei ellen, és Markó Attila, a Szabályzat-felügyelő Bizottság elnöke levélben közölte: újabb tisztújítás kiírását javasolja. /Pesek Attila: Választási fellebbezés. Kósa Árpád szerint törvénytelen volt a tisztújítás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

2004. március 5.

Richárd Renátát indítja polgármesternek a Máramaros megyei Hosszúmező Nagy-Románia Párt /PRM/-szervezete a helyhatósági választásokon. A 80 százalékban magyarok lakta település PRM-s jelöltje elmondta, hisz abban, hogy Corneliu Vadim Tudor PRM-elnök jobb belátásra tért a kisebbségekkel szemben. „Elvégre Romániában élünk, és nem Magyarországon. Az én megélhetésemet is a románok biztosítják, nem a magyarországiak” – jelentette ki. Béres István, az RMDSZ történelmi máramarosi szervezetének elnöke felháborodottan nyilatkozott a PRM szándékáról. „Ennél csúnyább dolgot nem tapasztaltam még” – mondta. /Pesek Attila: Richárd hisz...Magyar PRM-jelölt Hosszúmezőn. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

2004. március 18.

Tersánszky Józsi Jenő nagybányai születésű íróról nevezték el azt a könyvtárat, amely márc. 19-én nyitja kapuit Nagybányán, a Máramaros megyeközponti Teleki Magyar Házban. A városban egy könyvtárat működtet az RMDSZ helyi szervezete, egy másik pedig a Németh László Gimnáziumban van. Nagyobb magyar könyvkészlete van még a megyei könyvtárnak, ennek állományát azonban nem frissítették a rendszerváltozás óta. A gimnázium könyvtára csekély, könyvállománya és kis helyisége miatt gyakorlatilag kihasználatlan. Az RMDSZ által működtetett Németh László Könyvtár továbbra is Nagybánya legnagyobb magyar tékája. Dávid Lajos, a Teleki Magyar Ház vezetője elmondta, a Tersánszky Könyvtár köteteit többnyire magánadományokból gyűjtötték össze. „Több mint 10 ezer kötet és folyóirat gazdagítja könyvtárunkat” – mondta Dávid. A könyvtár sajátossága, hogy CD-n és számítógépen tárolt elektronikus kiadványokban és internetes adatbázisokban is lehet keresgélni. /Pesek Attila: Régi könyvek – új téka. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./

2004. november 15.

Nov. 14-én, vasárnap Szatmárnémetiben Petőfi-szobrot avattak az egykori István parkban. A szerelmes Petőfi elnevezésű, Deák Árpád képzőművész munkáját dicsérő mellszobor a 16. térplasztikai alkotás azok sorában, amelyek az utóbbi másfél évtizedben épültek, és amelyek a helyi művelődési és történelmi élethez kötődnek. Ilyés Gyula polgármester kifejtette, a költő szobrának leleplezése annak a folyamatnak a folytatása, amely a kilencvenes évek elején kezdődött a Szatmárnémeti szimbólumává vált Kölcsey Ferenc büsztjének felállításával. Hasonló emlékműveket avattak többek között Dsida Jenő, Szilágyi Domokos vagy Hám János püspök tiszteletére.. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke – aki Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzullal együtt képviselte a magyar kormányt a jeles eseményen – beszédében a költő nevének jelentőségét emelte ki, amely az egész világon a magyar kultúrával cseng össze, hiszen „ha magyarul azt mondjuk, költő, akkor akarva-akaratlanul is Petőfire gondolunk”. /Pesek Attila: A szerelmes költőre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

2004. november 26.

Erdély több nagyobb városában szervezte meg a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) azt a gyertyás felvonulást, amellyel a kettős állampolgárság és az autonómia ügyét kívánta támogatni. Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön több százan gyűltek össze nov. 25-én este. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ képviselői is részt vettek az eseményen, ezzel fejezve ki, hogy az autonómia és a kettős állampolgárság ügyét ők is támogatják. A Kossuth-szobornál Gazda Zoltán, a szervezet sepsiszéki elnöke olvasta fel az MPSZ Albert Álmos polgármesterhez intézett felhívását, amelyben a polgári szövetség azt kéri, a városi tanács tűzze napirendre az autonómia-referendumot. „Nem testvéreink ellen harcolunk, hanem szabadságunkért, magyarságunkért és boldogulásunkért. Mindannyiunkért, itt Székelyföldön” – hangsúlyozta beszédében Bereczki Kinga, az AP-képviselőlista vezetője. Szatmárnémetiben elmaradt a tervbe vett fáklyás felvonulás. Az MPSZ Szatmár megyei szervezete ugyanis nem kért időben engedélyt a hatóságoktól az utcai megmozdulásra, a rendőrség azzal fenyegette meg Hegedűs Pál megyei elnököt, hogy több millió lej pénzbírságot rónak ki a szervezetre, amennyiben mégis felvonulnak a város régi főterén. /Farkas Réka, Pesek Attila: Gyertyák égtek az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

2005. április 11.

A magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Máramaros megye elöljárói találkoztak a hétvégén Szatmárnémetiben Szatmár megye vezetőivel. „A három megye szoros kapcsolatot tart fenn egymással, és ezt szeretnénk tartalommal megtölteni” – mondta Gazda László, a magyarországi megye testületének elnöke. A tárgyalás gerincét a Nyíregyháza–Szatmárnémeti–Nagybánya gyorsforgalmi út nyomvonalának megrajzolása adta. Szabó István Szatmár megyei tanácselnök elmondta: 2007-ig valamennyi versenytárgyalást megszerveznék, hogy 2013-ig elkészülhessen az út. /Pesek Attila: Gyorsforgalmi út három megye összefogásával. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

2005. április 11.

Az eddigi legjobbnak nevezte a harmadszorra megrendezett Szatmári Magyar Ifjúsági Napokat Kovács Jácint, a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) elnöke. A fiataloknak volt választanivalójuk április 8-tól 10-ig, vasárnapig kulturális és sportrendezvényekből egyaránt. A fiataloknak megnézték az Antal Nimród rendezte Kontroll című magyar filmet. A Partiumi Teremlabdarúgó-kupáért pedig hat csapat küzdött meg. /Pesek Attila: Szatmárnémeti rapőrület. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

2005. április 22.

Botrány tört ki a Petőfi-emlékmúzeum kulcsa körül a Máramaros megyei Koltón. Incze Zoltán, a település polgármestere szerint a belépőjegyek árából származó bevétel a községet illeti, ezért a múzeum kulcsának is annak alkalmazottjánál kell lennie. Kicserélte az épület bejáratán a lakatot, kulcsot pedig Kádár Emőkének, a múzeum gondnokának sem adott. „A múzeumvezetés nem hatalmi, hanem szívügy” – vélte Kádár Emőke, akinek nagyapja, Sebők Mihály alapította a múzeumot 1960-ban. /Pesek Attila: Botrányos „kulcskérdés” Koltón. Erőszakkal zárták be a Petőfi-emlékmúzeumot. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

2005. május 3.

Rákóczi halálának 270. évfordulójára emlékeztek Domahidán. Radu Bud Szatmár megyei prefektus is részt vett a hétvégén a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc emlékére szervezett ünnepségen. A domahidai vasútállomás melletti emlékművet, az 1711-es szatmári béke emlékművét a Szatmárnémeti–Nagykároly vasútvonalat kiépítő munkások állították 1971-ben. A megemlékezésen a nagykárolyi Collegium régizene-együttes Deák Endre vezetésével előadta a Rákóczi imáját, valamint kuruc nótákat. /Pesek Attila: Radu Bud a Majtényi síkon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 4.

Szatmárnémeti első magyar rádiója a hét végén indul. Túros Loránd, a vállalkozás tulajdonosa elmondta, a City Rádió 6 órától 18 óráig sugároz magyar nyelvű adást. Este hat óra után, négy órán keresztül román nyelvű program következik, és a tervek szerint a közeljövőben heti egy órányi német nyelvű adást is műsorra tűznek. A rádióban műsorvezetőként többek között Nagy Csongor és Rappert Gábor színművész, Dancs Artúr, valamint Bartos Erzsébet szórakoztatja a hallgatókat. A City Rádió 106,4 FM-en sugárzott műsorai egyelőre harminc kilométeres körzetben hallhatók, idővel azonban terjeszkedni szeretnének a megye területén. /Pesek Attila: Szombattól sugároz a City Rádió. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

2006. november 13.

November 12-től indul a Szatmár TV, a régió első egész napos magyar tévéadása. Az adás egyelőre csak antennával fogható, de az elindítók remélik, a kábeltévé-szolgáltatók is beveszik kínálatukba. A televízió tulajdonosa, a szatmári Florin Miclaus médiaszervező elmondta: kezdettől fogva 24 órás magyar adásban gondolkodott, mert „természetes igénynek tartja, hogy egy olyan megyében, ahol a lakosság negyven százaléka magyar, a helyi tévében állandóan legyen magyar műsor”. A műsornak csak negyedét teszik ki a helyi vonatkozású anyagok, a többit magyarországi partnerek segítségével töltik ki, elsősorban a szórakoztató és ismeretterjesztő témákban. A Szatmár TV-nek önálló szerkesztősége van. Pesek Attila a műsorvezető, a reggeli hírműsoroknak Szilágyi Levente a házigazdája. /S. L.: Tévé indul mától a szatmári magyaroknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

lapozás: 1-18